A legjobb dolog a varratszedésben az azt követő első zuhanyzás volt. A
Magyarországon tomboló melegben eltöltött két hét zuhanyzás nélkül elég
megviselő volt. Az ember nem is gondolná, hogy a mindennapos, apró dolgok
mennyire tudnak ilyenkor hiányozni.
Vancsó Péter doktor úr a lelkemre kötötte,
hogy nincs áztatás és pancsolás, csak gyors zuhanyzás, de leírhatatlanul jó
élmény volt végre átadni magamat a haboknak. Az első zuhanyzás ugyanakkor
lehetőséget adott arra is, hogy immáron a speciális melltartót levéve, teljes
alakban viszontláthassam az eredményt. Megvallom, először aggódtam, nem tudtam
mire számítsak vagy, hogy milyen véleménnyel leszek a megváltozott testemről. A
választott méret teljes egészében arányos volt a testalkatomhoz, a végeredmény szemrevaló
volt.
Természetesen nagyon furcsa volt megtapintani őket. Sokkal keményebbek, mint
egy természetes mell, de idővel az implantátumok lazábbak lesznek majd. Az első
két hét leteltével a bőröm még mindig húzódik, a mellizmomban érzett fájdalom
megszűnt, viszont a mellbimbók még mindig érzékenyek. A mellem szélén lévő két
aprócska vágás, melyek a felesleges vér elvezetésére szolgáltak közvetlenül a
műtét után, szépen halványodnak, a vágások a mellem alatt szépen gyógyulnak,
igaz még mindig néha érzek egy kis égető érzést körülöttük.
Most már bizton állíthatom, hogy az egyik legnehezebb dolog továbbra is a
háton alvás. Ezt megemlítettem a doktor úrnak is, aki javasolta, hogy próbáljak
meg az oldalamra fordulni, de még mindig nem érzem kényelmesnek azt a pozíciót.
A hason alvástól még szigorúan el vagyok tiltva, bár bevallom, soha nem
szerettem úgy pihenni.
A nyaralásom leteltével eljött az idő, hogy visszatérjek a munkába, a
hétköznapi életembe. Így, csupán pár héttel a műtét után, a teherbíró képességem
még közel sem olyan, mint volt, de szerencsére a munkahelyemen mindenki megértő
és segítőkész. A főnökeim tisztában vannak vele, hogy ez mégiscsak egy operáció
volt, így hagyják, hogy a saját tempómban szokjak vissza a munkába. A munkámat külön odafigyeléssel végzem, és a biztonság kedvéért még
egy sportmelltartót ráveszek a speciális melltartóra, csak hogy elkerüljek bármilyen
kellemetlenséget.
Be kell valljam, a ruha vásárlással nem tudtam várni, és már sikerült
beszerezni egy pár új koktélruhát, és csipkés hálóinget. Életemben először nem aggódtam
azon, hogy vajon hogyan fog a mellemen állni az új ruhadarab, hisz annak ellenére,
hogy a melleim még mindig nem nevezhetőek hatalmasnak, a magabiztosság élménye
máris hatalmába kerített. Izgatottan várom az elkövetkező pár hét elteltét,
mert egy esküvőre vagyok hivatalos, ahol végre már a speciális melltartó
viselése nélkül vehetek majd részt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése